Díli, 30/04/2024, Jestór RP/GIS Bee Timor-Leste, Empreza Públika (BTL, E.P), Almeida Boavida no Jestór SOM BTL, E.P Carlos Guterres ho ekipa hamutuk ho parte Millenium Challenge Account Timor-Leste, Institutu Públiku (MCA-TL, I.P), kompañia Konsultór Nicholas O'Dwyer Ltd (NOD) no Reprezentante SEEAS, Asesór Zeca Smith halo konsultasaun públika ho parte interesada sira, autoridade postu-administrativu Dom Aleixo, lideransa suku, aldeia hosi suku Manleuana no Comoro. Atividade konsultasaun públika ne’e rasik realiza iha sede suku Comoro, Díli.
Objetivu hosi atividade ne’e, hodi halo konsultasaun ho parte relevante sira nomos lideransa komunitária suku no aldeia, atu nune’e bele hetan rekomendasaun ou sujestaun ruma, nune’e bele tau iha konsiderasaun durante hala’o estudu nomos hosi informasaun ne’ebé hetan hosi konsultasaun ne’e, bele konklui termu referénsia (TOR) faze daruak nian, molok hakat ba DED.
Iha biban ne’e, Jestór RP/GIS hatete, projetu Bee, Saneamentu & Drenajen ne’ebé sei implementa iha Bebonuk ne’e, hodi reduz stunting ou raes badak no moras konstajioza sira seluk, tanba konsumu bee rai okos ne’ebé kontaminadu hosi fo’er.
"𝐿𝑜𝑠 𝑑𝑢𝑛𝑖 𝑖𝑡𝑎 𝑖ℎ𝑎 𝐷𝑖́𝑙𝑖, 𝑖𝑡𝑎 𝑎𝑡𝑢 ℎ𝑎𝑟𝑖𝑖 𝑖𝑡𝑎 𝑛𝑖𝑎 𝑠𝑒𝑛𝑡𝑟𝑢 𝑡𝑟𝑎𝑡𝑎𝑚𝑒𝑛𝑡𝑢 𝑖𝑑𝑎 𝑘𝑜𝑛𝑎-𝑏𝑎́ 𝑏𝑒𝑒 𝑓𝑜’𝑒𝑟 𝑛𝑖𝑎𝑛 𝑑𝑢𝑟𝑎𝑛𝑡𝑒 𝑛𝑒’𝑒 𝑖𝑡𝑎 𝑙𝑎𝑖ℎ𝑎. 𝐻𝑒𝑚𝑢 𝑏𝑒𝑒 𝑓𝑜’𝑒𝑟 𝑚𝑎𝑘 𝑟𝑒𝑧𝑢𝑙𝑡𝑎 𝑚𝑜𝑟𝑎𝑠 𝑖𝑑𝑎 𝑛𝑎𝑟𝑎𝑛 𝑠𝑡𝑢𝑛𝑡𝑖𝑛𝑔 𝑛𝑜 𝑙𝑎’𝑜́𝑠 𝑖𝑑𝑎 𝑛𝑒’𝑒 𝑑𝑒’𝑖𝑡 𝑚𝑎𝑖𝑏𝑒́ ℎ𝑜 𝑚𝑜𝑠 𝑚𝑜𝑟𝑎𝑠 𝑚𝑎𝑙𝑎𝑟𝑖𝑎 𝑛𝑜 𝑑𝑖𝑎𝑟𝑒𝑎. 𝑀𝑜𝑟𝑎𝑠 ℎ𝑖𝑟𝑎𝑘 𝑛𝑒’𝑒 ℎ𝑜𝑡𝑢, 𝑖𝑚𝑝𝑙𝑖𝑘𝑎 ℎ𝑜𝑠𝑖 𝑖𝑡𝑎 𝑘𝑜𝑛𝑠𝑢𝑚𝑢 𝑏𝑒𝑒 𝑓𝑜’𝑒𝑟, 𝑒𝑛𝑡𝑎𝑢𝑛, 𝑝𝑟𝑜𝑗𝑒𝑡𝑢 𝑖𝑑𝑎 𝑛𝑒’𝑒 ℎ𝑜 𝑜𝑏𝑗𝑒𝑡𝑖𝑣𝑢, 𝑚𝑎𝑖 𝑎𝑡𝑢 𝑎𝑗𝑢𝑑𝑎 ℎ𝑜𝑑𝑖 𝑟𝑒𝑑𝑢𝑧 𝑚𝑜𝑟𝑎𝑠 ℎ𝑖𝑟𝑎𝑘 𝑛𝑒’𝑒, 𝑝𝑟𝑜𝑗𝑒𝑡𝑢 𝑖𝑑𝑎 𝑛𝑒’𝑒 𝑎𝑡𝑢 ℎ𝑎𝑙𝑜 𝑡𝑟𝑎𝑡𝑎𝑚𝑒𝑛𝑡𝑢 𝑏𝑎 𝑏𝑒𝑒 𝑓𝑜’𝑒𝑟 𝑠𝑖𝑟𝑎, 𝑎𝑡𝑢 𝑛𝑢𝑛𝑒’𝑒 𝑙𝑎𝑏𝑒𝑙𝑒 𝑘𝑜𝑛𝑡𝑎𝑚𝑖𝑛𝑎 𝑖𝑡𝑎 𝑛𝑖𝑎 𝑏𝑒𝑒 𝑟𝑎𝑖 𝑜𝑘𝑜𝑠. 𝑇𝑎𝑛𝑏𝑎 𝑖𝑡𝑎 𝑛𝑖𝑎 𝑏𝑒𝑒 𝑖ℎ𝑎 𝐷𝑖́𝑙𝑖 𝑙𝑎𝑟𝑎𝑛 𝑛𝑒’𝑒, 𝐵𝑇𝐿, 𝐸.𝑃 𝑛𝑖𝑎𝑛 𝑖ℎ𝑎 𝑝𝑜𝑠𝑢 26, 𝑠𝑒𝑖𝑑𝑎𝑢𝑘 ℎ𝑎𝑡𝑒𝑛𝑒 𝑝𝑜𝑠𝑢 𝑝𝑟𝑖𝑣𝑎𝑑𝑢 𝑠𝑖𝑟𝑎 𝑛𝑒’𝑒𝑏𝑒́ 𝑒𝑚𝑎 𝑓𝑢𝑟𝑎 𝑟𝑎𝑠𝑖𝑘, 𝑚𝑎𝑖𝑏𝑒́ 𝑙𝑎 𝑘𝑜𝑛𝑡𝑟𝑜𝑙𝑎, 𝑒𝑛𝑡𝑎𝑢𝑛 𝑏𝑒𝑙𝑒 𝑘𝑜𝑛𝑡𝑎𝑚𝑖𝑛𝑎 ℎ𝑜 𝑓𝑜’𝑒𝑟 𝑠𝑖𝑟𝑎”, hatete Jestór RP/GIS BTL, E.P.
Jestór RP/GIS BTL, E.P mos husu ba lideransa suku no aldeia sira, atu informa ba populasaun sira iha sira nia suku no aldeia, hodi koopera no fasilita tékniku sira, wainhira sira tun bá terrenu atu rejista ou foti dadus kona-bá uma kain sira nia fosa sentina nian. Tanba projetu ne’e wainhira finaliza, sei konekta fosa sentina kada uma sira ba sistema refere, hodi halo tratamentu.
Reprezentante Diretór-Ezekutivu MCA-TL, E.P esplika bazeia ba estudu katak maioria bee rai okos kontaminadu ho bee fo’er ne’ebé produz hosi abitante sira, hodi rezulta moras stunting no seluk tan. Tanba ne’e, projetu refere atu reduz moras sira ne’e.
“𝐿𝑖𝑢ℎ𝑜𝑠𝑖 𝑒𝑠𝑡𝑢𝑑𝑢 𝑛𝑒’𝑒𝑏𝑒́ 𝑚𝑎𝑘 𝑖ℎ𝑎 𝑛𝑜𝑡𝑎 𝑘𝑎𝑡𝑎𝑘 𝑘𝑜𝑛𝑡𝑎𝑚𝑖𝑛𝑎𝑠𝑎𝑢𝑛 𝑏𝑒𝑒 𝑠𝑖𝑟𝑎 𝑛𝑒’𝑒 𝑚𝑎𝑖𝑜𝑟𝑖𝑎 𝑘𝑎𝑢𝑧𝑎 ℎ𝑜𝑠𝑖 𝑖𝑡𝑎 𝑛𝑖𝑎 𝑏𝑒𝑒 𝑠𝑖𝑟𝑎 𝑛𝑒’𝑒𝑏𝑒́ 𝑚𝑎𝑘 𝑖𝑡𝑎 𝑝𝑟𝑜𝑑𝑢𝑧 ℎ𝑜𝑠𝑖 𝑢𝑚𝑎 𝑘𝑎𝑖𝑛 𝑘𝑎𝑑𝑎 𝑙𝑜𝑟𝑜𝑛, ℎ𝑎𝑛𝑒𝑠𝑎𝑛 𝑏𝑒𝑒 𝑓𝑜’𝑒𝑟 ℎ𝑜𝑠𝑖 𝑠𝑒𝑛𝑡𝑖𝑛𝑎, 𝑒𝑛𝑡𝑎𝑢𝑛 𝑏𝑒𝑒 𝑠𝑖𝑟𝑎 𝑛𝑒’𝑒 ℎ𝑜𝑑𝑖 𝑖𝑛𝑓𝑖𝑙𝑡𝑟𝑎 𝑏𝑎 𝑟𝑎𝑖 𝑜𝑘𝑜𝑠, ℎ𝑜𝑑𝑖 𝑘𝑜𝑛𝑡𝑎𝑚𝑖𝑛𝑎 ℎ𝑜 𝑏𝑒𝑒 𝑚𝑜𝑜𝑠 𝑛𝑒’𝑒𝑏𝑒́ 𝑓𝑜𝑡𝑖 ℎ𝑜𝑠𝑖 𝑟𝑎𝑖 𝑜𝑘𝑜𝑠. 𝐵𝑎𝑧𝑒𝑖𝑎 𝑏𝑎 𝑒𝑠𝑡𝑢𝑑𝑢 𝑛𝑒’𝑒𝑏𝑒́ 𝑚𝑎𝑘 𝑖ℎ𝑎 𝑏𝑒𝑒 𝑟𝑎𝑖 𝑜𝑘𝑜𝑠 ℎ𝑜 𝑛𝑖𝑎 𝑝𝑟𝑜𝑓𝑢𝑛𝑑𝑖𝑑𝑎𝑑𝑒 ℎ𝑜𝑠𝑖 0 𝑡𝑜’𝑜 𝑚𝑒𝑡𝑟𝑢 80 𝑛𝑒’𝑒 𝑚𝑎𝑖𝑜𝑟𝑖𝑎 𝑘𝑜𝑛𝑡𝑎𝑚𝑖𝑛𝑎𝑑𝑢, 𝑛𝑢𝑛𝑒’𝑒 𝑖𝑘𝑢𝑠 𝑚𝑎𝑖 𝑖𝑡𝑎 𝑘𝑜𝑛𝑠𝑢𝑚𝑢 𝑛𝑜 ℎ𝑒𝑡𝑎𝑛 𝑚𝑜𝑟𝑎𝑠 𝑟𝑎’𝑒𝑠 𝑏𝑎𝑑𝑎𝑘 𝑛𝑜 𝑚𝑜𝑟𝑎𝑠 𝑠𝑒𝑙𝑢𝑘, 𝑒𝑛𝑡𝑎𝑢𝑛 𝑝𝑟𝑜𝑗𝑒𝑡𝑢 𝑖𝑑𝑎 𝑛𝑒’𝑒, ℎ𝑜𝑑𝑖 𝑟𝑒𝑑𝑢𝑧 𝑚𝑜𝑟𝑎𝑠 𝑠𝑖𝑟𝑎 𝑛𝑒’𝑒. 𝐴𝑡𝑢 𝑟𝑒𝑑𝑢𝑧 𝑚𝑜𝑟𝑎𝑠 𝑖𝑑𝑎 𝑛𝑒’𝑒, 𝑖𝑡𝑎 𝑖ℎ𝑎 𝑎𝑡𝑖𝑣𝑖𝑑𝑎𝑑𝑒 𝑙𝑢𝑏𝑢𝑘 𝑖𝑑𝑎 𝑚𝑎𝑘 𝑝𝑟𝑒𝑠𝑖𝑧𝑎 𝑎𝑡𝑢 𝑖𝑚𝑝𝑙𝑒𝑚𝑒𝑛𝑡𝑎, 𝑖𝑑𝑎 𝑚𝑎𝑘 ℎ𝑎𝑟𝑖𝑖 𝑠𝑒𝑛𝑡𝑟𝑢 𝑡𝑟𝑎𝑡𝑎𝑚𝑒𝑛𝑡𝑢 𝑏𝑒𝑒 𝑓𝑜’𝑒𝑟, 𝑜𝑖𝑛𝑠𝑎́ 𝑎𝑡𝑢 𝑡𝑟𝑎𝑡𝑎 𝑏𝑒𝑒 𝑓𝑜’𝑒𝑟 𝑠𝑖𝑟𝑎 𝑛𝑒’𝑒𝑏𝑒́ 𝑝𝑟𝑜𝑑𝑢𝑧 ℎ𝑜𝑠𝑖 𝑖𝑡𝑎 𝑛𝑖𝑎 𝑘𝑜𝑚𝑢𝑛𝑖𝑑𝑎𝑑𝑒, 𝑠𝑒𝑔𝑢𝑛𝑑𝑢 𝑚𝑎𝑘 ℎ𝑎𝑙𝑜 𝑘𝑜𝑙𝑒𝑘𝑠𝑎𝑢𝑛 𝑏𝑎 𝑖𝑡𝑎 𝑛𝑖𝑎 𝑠𝑖𝑠𝑡𝑒𝑚𝑎 𝑠𝑎𝑛𝑒𝑎𝑚𝑒𝑛𝑡𝑢, 𝑙𝑖𝑢-𝑙𝑖𝑢 𝑏𝑒𝑒 𝑓𝑜’𝑒𝑟 𝑠𝑖𝑟𝑎 𝑛𝑒’𝑒𝑏𝑒́ 𝑚𝑎𝑘 𝑝𝑟𝑜𝑑𝑢𝑧 ℎ𝑜𝑠𝑖 𝑢𝑚𝑎 𝑘𝑎𝑖𝑛 𝑠𝑖𝑟𝑎 𝑠𝑒𝑖 𝑘𝑎𝑛𝑎𝑙𝑖𝑧𝑎 ℎ𝑜𝑡𝑢 𝑏𝑎 𝑓𝑎𝑡𝑖𝑛 𝑡𝑎𝑟𝑎𝑡𝑚𝑒𝑛𝑡𝑢 𝑛𝑖𝑎𝑛, ℎ𝑜𝑑𝑖 𝑡𝑟𝑎𝑡𝑎 ℎ𝑜 𝑑𝑖’𝑎𝑘, ℎ𝑎𝑓𝑜𝑖𝑛 𝑠𝑜𝑒, 𝑛𝑢𝑛𝑒’𝑒 𝑙𝑎𝑏𝑒𝑙𝑒 𝑓𝑜́ 𝑖𝑚𝑝𝑎𝑘𝑡𝑢 𝑏𝑎 𝑖𝑡𝑎 𝑛𝑖𝑎 𝑎𝑚𝑏𝑖𝑒𝑛𝑡𝑒 𝑛𝑜 𝑠𝑎𝑢́𝑑𝑒. 𝐴𝑙𝑒𝑛 𝑑𝑒 𝑛𝑒’𝑒, 𝑠𝑒𝑖 ℎ𝑎𝑙𝑜 𝑚𝑜𝑠 𝑟𝑒𝑎𝑏𝑖𝑙𝑖𝑡𝑎𝑠𝑎𝑢𝑛 𝑏𝑎 𝑖𝑡𝑎 𝑛𝑖𝑎 𝑠𝑖𝑠𝑡𝑒𝑚𝑎 𝑑𝑟𝑒𝑛𝑎𝑗𝑒𝑛 𝑛𝑒’𝑒𝑏𝑒́ 𝑚𝑎𝑘 𝑎𝑠𝑜𝑠𝑖𝑎𝑑𝑢 ℎ𝑜 𝑠𝑖𝑠𝑡𝑒𝑚𝑎 𝑠𝑎𝑛𝑒𝑎𝑚𝑒𝑛𝑡𝑢 𝑛𝑜𝑚𝑜𝑠 𝑠𝑒𝑖 𝑓𝑜́ 𝑘𝑎𝑝𝑎𝑠𝑖𝑡𝑎𝑠𝑎𝑢𝑛 𝑏𝑎 𝑖𝑛𝑠𝑡𝑖𝑡𝑢𝑖𝑠𝑎𝑢𝑛 𝑟𝑒𝑙𝑒𝑣𝑎𝑛𝑡𝑒 𝑛𝑒’𝑒𝑏𝑒́ 𝑚𝑎𝑘 𝑠𝑒𝑖 𝑟𝑒𝑠𝑝𝑜𝑛𝑠𝑎𝑏𝑖𝑙𝑖𝑧𝑎 𝑏𝑎 𝑝𝑟𝑜𝑗𝑒𝑡𝑢 𝑖𝑑𝑎 𝑛𝑒’𝑒 𝑖ℎ𝑎 𝑓𝑢𝑡𝑢𝑟𝑢 ℎ𝑎𝑛𝑒𝑠𝑎𝑛 𝐵𝑇𝐿, 𝐸.𝑃 𝑛𝑜 𝑎𝑡𝑖𝑣𝑖𝑑𝑎𝑑𝑒 𝑠𝑒𝑙𝑢𝑘 𝑚𝑎𝑘 𝑜𝑖𝑛𝑠𝑎́ 𝑎𝑡𝑢 𝑚𝑢𝑑𝑎 𝑖𝑡𝑎 𝑛𝑖𝑎 𝑚𝑒𝑛𝑡𝑎𝑙𝑖𝑑𝑎𝑑𝑒 ℎ𝑜𝑑𝑖 𝑎𝑑𝑜𝑝𝑡𝑎 𝑏𝑎 𝑠𝑖𝑠𝑡𝑒𝑚𝑎 𝑓𝑜𝑢𝑛 𝑛𝑒’𝑒𝑏𝑒́ 𝑚𝑎𝑘 𝑠𝑒𝑖 𝑒𝑠𝑡𝑎𝑏𝑒𝑙𝑒𝑠𝑒 𝑙𝑖𝑢ℎ𝑜𝑠𝑖 𝑝𝑟𝑜𝑗𝑒𝑡𝑢 𝑖𝑑𝑎 𝑛𝑒’𝑒. 𝐸𝑛𝑡𝑎𝑢𝑛 𝑘𝑜𝑚𝑝𝑜𝑛𝑒𝑛𝑡𝑒 ℎ𝑖𝑟𝑎𝑘 𝑛𝑒’𝑒 𝑚𝑎𝑘 𝑠𝑒𝑖 𝑖𝑚𝑝𝑙𝑒𝑚𝑒𝑛𝑡𝑎 𝑖ℎ𝑎 𝑝𝑟𝑜𝑗𝑒𝑡𝑢 𝑖𝑑𝑎 𝑛𝑒’𝑒”, esplika Reprezentante DE MCA-TL, I.P.
Reprezentante SEEAS, Asesór Zeca Smith husu ba reprezentante suku no aldeia ne’ebé mak partisipa iha atividade konsultasaun públika ne’e, atu tau mos iha ajenda eskontru konsellu no estraordinária suku nian, nune’e bele esplika ba populasaun sira hodi hatene klaru ou iha koñesimentu kona-bá projetu saida mak sei implementa iha futuru no husu atu kolabora ho di’ak, atu nune’e, wainhira iha faze implementasaun nian, labele iha intervensaun ruma hosi komunidade.
Enkuantu projetu ne’e rasik, hetan apoiu fundus gratuíta hosi Governu EUA liuhosi MCC ne’ebé servisu hamutuk ho MCA-TL, I.P no tuir planu atu implementa iha Bebonuk Díli.
Durante iha atividade konsultasaun ne’e, tékniku hosi konsultór Kompañia Internasionál Nicholas O'Dwyer Ltd (NOD) halo mos aprezentasaun kona-bá Termu Referensia ba partisipante sira ligadu ho saneamentu integradu iha Manleuana no Comoro.
Entidade ne’ebé partisipa iha konsultasaun públiku ne'e, mai hosi SEEAS, BTL, E.P rasik, MCA-TL, I.P no NOD, lideransa aldeia no suku Manleuana no Comoro.
Fahe ba Sosial Media:
